Kerner Tibor kiváló tréner, sok jó könyvét , írásást olvastam, hanganyagát hallgatva, sokat tanultam.
A gazdag emberekről mutatott most valamit.
Hosszú ideig
csak elméleti feltételezéseim voltak a gazdagok
gondolkodásmódjáról, miután azonban 2013 őszén egy dollármilliomos
lett a coachom, egy ideje most már a gyakorlatban is lehetőségem van
megfigyelni a különbségeket a gazdagok és a szegények gondolkodása
között. A különbség sokkoló.
Rich Las
Vegasban él – ilyen névvel persze könnyű :-) – egy hatalmas
ranchon a lovaival és a Cadillacjeivel, nem mellesleg pedig felerészben
a tulajdonosa a világ egyik legnagyobb coach hálózatának. Nem első
generációs milliomos, saját bevallása szerint a nagyapja
sokkal gazdagabb volt, mint ő.
Sokat
beszélünk a bőség és a gazdagság gyakorlatban is
működő filozófiájáról, és most itt van 8 pontban,
amit a bő egy évben tanultam tőle:
1. A
gazdagok elhagyják a komfortzónát.
Megszámlálhatatlan
alkalommal hallom tőle, hogy „test and measure”,
vagyis tesztelj (kísérletezz) és mérd az eredményt. Ha pénzt akarsz
„csinálni”, akkor ez a menete: (1) tervet csinálsz a legjobb tudásod szerint,
(2) halogatás nélkül belevágsz (ha kockázatos, akkor is!),
(3) mérőszámokkal követed a terv hatékonyságát és (4) ami nem működik,
azt könyörtelenül kidobod és új tervet dolgozol ki arra a területre.
A ciklust
addig csinálod, amíg 100%-osan nem működik a stratégia
és a célelérés. Mit csinál ehelyett a legtöbb ember? Egóból görcsösen
a régi, úgymond „bevált” dolgokhoz, még akkor is, ha az csak döcögve
működik. Lényeg, hogy ne kelljen elhagyni a komfortzónát.
2. Aki
igazán gazdag, az nem érzi szükségét, hogy mutassa kifelé.
Schwarzenegger
mondta, hogy egy Porschénak nem kell gyorsan mennie;
mindenki látja, hogy egy Porsche. A gazdagok a vagyonukat olyan
dolgokba fektetik, ami pénzt termel nekik. Ami amortizálódik – autók,
ingóságok, stb. -, az inkább viszi a pénzt. Mivel nem akarnak senkit sem
lenyűgözni, jól élnek, de bőven a lehetőségeik alatt.
3. A
gazdagok a legtöbb esetben vállalkozók.
Alkalmazottként
jóval kisebb az esélyed, hogy jómódú legyél.
Még Amerikában is. Az alkalmazott megy felfelé a vállalati ranglétrán,
de az lesz gazdag, akié a vállalat és a létra.
4. A
gazdagok gazdagok társaságát keresik.
Az
átlagember a barátai megválasztásakor minden tudatosság nélkül dönt.
Az a helyzet azonban, hogy annyit fogsz keresni, amennyi a legközelebbi
ismerőseid jövedelmének átlaga. Igen, ez valóban szembe megy
az „egyenlőség és testvériség” gondolatával kicsit, de attól még igaz.
5. A
gazdagok takarékoskodnak.
Warren
Buffett ugyanabban a házban lakik, amiben 1958-ban.
Bill Gates úgy öltözködik, mint ha összesen három pulóvere, két zakója
és két nyakkendője lenne. A gazdagoknak fontosabb, hogy legyen
pénzük, mint hogy kifele mutassák a csili-vilit, ezért jól kidolgozott
megtakarítási és befektetési terv szerint működtetik a pénzügyeiket.
6. A
gazdagok magasra „lőnek”.
Az
átlagember beéri átlagos célokkal, amelyek eléréséhez nem kell
kimozdulni a komfortzónából. A gazdagok ellenben óriási, akár
őrültségnek vagy lehetetlennek tűnő álmok elérését tűzik ki maguk elé.
És mi történik? Gyakran el is érik őket.
7.
A gazdagok az „emelőhatásra” építenek.
A szegények
egyes-egyedül a kemény munkában hisznek. Ez valóban
szükséges, legalábbis az elején. A sok munka azonban önmagában
nem tesz gazdaggá. Mindent nem csinálhatsz magad, mert az időd véges.
Az
emelőhatás vagy időtöbbszörözés (angolul leverage) a megoldás,
ha igazán sok pénzt akarsz. A gyakorlatban ez lehet delegálás,
kiszervezés, befektetés, önműködő vállalkozás, jogdíjas termék, stb.
Sok megoldás létezik, de mindegyikhez először fejben kell
megváltoztatni a gondolkodásmódunkat.
Nézd végig a
fenti listát. Ha a hétből legalább ötöt csinálsz, akkor
sínen vagy. Ha még nem, akkor ebbe az irányba érdemes haladni.
Időbe telik, de az út végén ott fog várni a jól megérdemelt
jómód és anyagi függetlenség.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése