2015. október 6., kedd

Egy séta!




Ez a séta más lesz, mint ahogy egy kellemes, megszokott, séta lenni szokott, szólt hozzám a baráti házaspár, igyekszünk olyan sétára vinni, ahol keveset járnak az emberek.

Talán sokan, soha az életükben nem is fognak eljutni, ilyen sétákra nem is gondolnak. 
Szükségük pedig lenne rá, többüknek, igényük sincs, egyik nap olyan, mint a másik. A különbség az árnyalatokban keresendő, szürke, szürkébb. Látszólag élnek, csak éppen nem tudják, hogy kik ők valójában, és mit akarnak.

Az élet alvajárói, akikben nincsen ambíció.

Ha néha úgy tűnik, hogy céltudatosan cselekszik, általában kiderül,
hogy egy ambícióval rendelkező másik ember céljaihoz asszisztál.

Más irányítja a figyelmét, ezzel más irányítja az életét, a jövőjét, a sorsát!

Az alvajáró nem tétlenkedik, sőt, állandóan tesz-vesz,
de az igazán fontos dolgokra valahogy sosincs ideje.
Tulajdonképpen azt sem tudja, hova ment el az ideje, egyszerűen csak elment.
Az álmai megvalósításához mindig várja az ideális időpontot,
ami valahogy soha nem akar eljönni.
Aztán addig vár, amíg a lehetőség már nem él,
és akkor átvált másik kedvenc slágerére,
a „már úgyis késő” című, világszerte népszerű szuperhitre.



A kulcsmotívum az elkerülés, nehogy nagy baj legyen az önálló
cselekvéssel járó konfrontációból.

(kezdesz figyelni a sétára) 
 



És vannak törekvő, az életüket céllal, célokkal élő, a jobb életre igyekvő, éber emberek is.

Valaki azt mondta közülük, hogy azokkal tölts minél több időt, akikkel kölcsönösen támogatjátok egymást, a céljaitok elérésében. Nagyon egységesen úgy tartják, azért érdemes nagy tetteket elkövetni, mert a nagy tettek megoldanak minden problémát. Úgy tartják, a kényelem egy csabda.


Na hiszen! Hát hová visztek?

Egy virtuális sétára viszünk, ha ügyesek vagyunk, komoly csúcsokra jutunk fel.

Na hiszen! Hát hová visztek? Mennyi időbe telik majd?

Haha! Továbbra is kissé rejtélyesek maradunk, a válasz az, hogy az indulás előtt egy két kérdésünk lenne hozzád, egyébként hogy meddig tart, az rajtad múlik.

Na hiszen! Akkor üljünk le előtte.

Igen mi is így gondoltuk, mehet az előzetes kérdés?
Mond el nekünk, mi a legfőbb álmod? Milyen céljaid vannak, elégedett vagy e, mit szeretnél rövidebb és hosszabb távon csinálni? Ha nincs égető célod amiért hajtasz, akkor olyan vagy, mint az a Ferrari, amivel csak bevásárolni járnak. Csak akkor lehetsz valóban önmagad, ha megszabadulsz attól, ami nem Te vagy.
 (észrevetted, hogy megállás nélkül sétáltok egy ideje)

Ok ok!  Ugye megbeszéljük majd azt is, hogy van e olyan példa, hogy bárki is létrehozott jó életet, rossz gondolatokkal? 
Látom egy hegy teteje felé tartunk, megpihenünk majd, ha felértünk? 
Ahogyan Titeket ismerlek, pihenésről majd csak akkor beszélhetünk, ha előtte jó válaszokat adok.

Talán megbántad, hogy velünk sétálsz? Így döntöttél!  Elégedett vagy a döntési szabadságoddal? Megyünk felfelé a séta során. Nem szoktál hegyi úton felfelé sétálni! Mondják is: A megszokás több embert tart rabságban, mint a világ börtönei összesen.

Séta. Nem sokára fent vagyunk! Virtuális séta. A virtuális világ nem helyettesíti a valódi élményeket, de világossá tesz olyan beszédeket is amelyek fontosak.
Látod? Nem oly nagyon messze van egy magasabb, komolyabb tető is, mondjuk inkább célpontnak, a következő célpontnak.

Ezt a mostanit tedd meg magad is.
Ó, hát mit nem mondunk, ne egyedül.
Vigyél magaddal egy két társat!
Sikered lesz!



Elkísérünk mi is
Beszéljünk meg egy virtuális találkozót

Hol találkozzunk?
mondd nekünk




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése