Önbizalmad, céljaid, sikereid...

Tegyük fel, de jaj nehogy úgy legyen!


Jellemző rád az, hogy...

• Nehezen tudod érvényesíteni másokkal szemben az akaratodat?
• Már kis nehézségek is eltérítenek a céljaidtól?
• Ha valamiben tévedsz, akkor szörnyen érzed magad?
• Félsz a kudarctól?
• Azért nem vágsz bele új dolgokba, mert "jaj, mit fognak szólni"?
• Aggódsz a jövő miatt?
• A változás és a kockázatvállalás idegessé és nyugtalanná tesz?
• Gyakran érzed úgy, hogy más emberek problémainak
  Te vagy az okozója?
• Folyamatosan, újra meg újra megkérdőjelezed a döntéseidet?
• Gyakran halogatsz, mert úgy érzed, nem vagy
  még eléggé felkészült a cselekvésre?
• Gyakran elbizonytalanodsz, hogy tényleg képes vagy-e elérni a céljaidat?
• Ha hibázol, úgy érzed, tehetségtelen és alkalmatlan vagy?

A probléma neve: önbizalomhiány.

A jó hír: van megoldás!

 



Tegyük fel, hogy rendben van az önbizalmad, és sikerült megtalálni céljaidat is! Hiszel bennük, küzdesz értük, és szeretnéd őket minél gyorsabban elérni. Hogy ez valóban sikerüljön, és a rendelkezésre álló időn belül tényleg elérd kitűzött céljaidat, ahhoz a kulcsot az időgazdálkodás jelenti.
Az idő oldaláról közelítve a hatékonyság növelésének főbb módszerei a következők:
1.    Hosszabb munkaidő.
Eredményeink növelésének ez a legkézenfekvőbb eszköze. A legtöbb ember nem is ismer mást: ha több pénzt akar keresni, automatikusan egy másodállás jut az eszébe.
2.    Tempósabb munkavégzés.
Ha keményebben végzünk egy tevékenységet, az ténylegesen növeli hatékonyságunkat, de csak bizonyos határokon belül. Amikor energikusabban és fókuszáltabban végezzük feladatainkat, akár 50%-kal nagyobb teljesítményt is ki tudunk hozni ugyanabból a munkaidőből.
3.    Prioritások alkalmazása.
Ha ki tudjuk választani azokat a tevékenységeket, amelyek a legnagyobb mértékben járulnak hozzá eredményeinkhez, akkor ugyanannyi idő alatt nagyságrenddel többet leszünk képesek elvégezni.
4.    Team munka.
A csapatban végzett munka valamilyen titokzatos módon nagyságrenddel eredményesebb, mint az egyének munkájának egyszerű összege, hasonlóan a tökéletes harmóniájú házasságokhoz, ahol 1 + 1 = 11.
5.    Időtöbbszörözés.
Ez a leghatékonyabb módszer. Két alaptípusa létezik:
 - Jogdíjas termék létrehozása. Olyan terméket – például zenét, könyvet, vagy szoftvert - alkotunk, ami újra meg újra értékesíthető.
 - Saját vállalkozás felépítése. Amikor saját cégünk van, és az alkalmazottak „nekünk” dolgoznak, vagy önálló üzlettulajdonosokból álló MLM hálózatot építettünk, amelynek a forgalmából részesedünk.

---

A végső cél mindig az legyen, hogy a felszabaduló idővel javítsunk életünk minőségén. Ahogy egy régi bölcs mondta: „A pénz és az idő lehetnek az élet legnagyobb terhei. A legboldogtalanabbak azok, akiknek több van ezekből, mint amennyit fel tudnak használni."

http://litzlercoffee.com/

Számítok a véleményedre! Megkereslek, ha szeretnél hozzám szólni, vagy ha kérdésed van klikkelj ide 

info@litzlercoffee.com

+36 30 23 33 571   

Gondolkozzak máskép, csináljam másként...

Ki volt Steve Jobs?
Az Apple elnöke, korábbi vezérigazgatója.
Munkássága alatt el tudta érni, hogy

• az emberek mindennél jobban akarják almás telefonjukat,
• több millió darabot adjanak el a telefonok megjelenésének már az első napjain,
  (legújabb telefonjukból egy hétvége alatt 10 millió darabot adtak el...)
• a nem-ek helyett igen-eket kapjanak,
• a világon a legtöbb mobilt gyártónként nézve ők adják el a mobil piacon.

Miért sikerült ezt elérnie?
Talán azért, mert az apple jobb, mint bármelyik másik telefon, legyen szó android, windows, firefox vagy akármilyen rendszert futtató telefonról is?
Nem, nem ezért veszik meg az emberek.
Hogy jobb-e, az meg abszolút nézőpont kérdése. Kinek...?
Sok embert megkérdezve a telefonjuk képességeinek csak néhány %-át használják ki.

Így a legfőbb kérdés nagyon egyszerű:
Miért akarják és veszik meg naponta ezrek a világon az Apple telefonját?
Ez a kérdés pedig további kérdéseket vet fel:

• Miért az Apple telefonját veszik a legtöbbet, és miért nem más cégét?
• Miben volt Steve sokkal jobb, mint bármely más mobilgyártó cég elnöke?
• Hogyan lehetnél ebben te is legalább annyira jó, hogy veled akarjanak dolgozni az emberek, és ne az élet problémáinál ragadjanak le?
• Mivel tudnád elérni, hogy az emberek legalább annyira akarják a te termékedet, mint amennyire akarják és le is cserélik telefonjukat évente?  
• ha kiváncsi vagy? itt megtudhatod https://www.youtube.com/watch?v=7noKKWB6L1M 

Soha ne mond ki!

Ezeket a szavakat ne használd, ha sikeres akarsz lenni

Kerner Tibor, 2014. november 3. 

Anélkül, hogy a legtöbb emberben ez tudatosulna, folyamatosan beszélünk önmagunkhoz; soha nem áll meg fejünkben a belső monológ. Miközben ezt olvasod, most is zakatolnak a fejedben a gondolatok: vajon jó lesz-e ez a cikk, milyen teendőd van még a mai napra, éhes/szomjas vagy, kit kell felhívni, háztartási teendők, stb.
A belső beszéd minősége alapvető önbizalmunk szempontjából, mert rendkívül nagy a hatása a tudatalattinkra. Rosszindulatú, elítélő, vagy hibáztató szavak negatívan programozzák elménket. A pozitív belső beszéd kialakításában az első lépés az, hogy ezt tudatosítsuk, és megszabaduljunk a negatív dolgoktól.
Hét szó és kifejezés, amit mindenképpen törölj az elmédből, tehát sem a belső beszédben, sem hangosan kimondva ne alkalmazd őket (vagy csak nagyon óvatosan és visszafogottan):

1. DE...

Összetett mondatban a DE felülírja az előtte levő mondatrészt. Például: „Jól áll ez a ruha, DE a kékben még jobban nézel ki.” Fordítás: igazából nem áll jól.
Ha mondasz egy pozitív állítást, és aztán a DE kötőszóval folytatod, akkor csak a mondat második fele lesz érvényes. Ezt a beszélgetőpartnered is tudja, ha pedig magadnak mondod, akkor a tudatalattid is így fogja érzékelni.

2. MEGPRÓBÁLOM...

Vagy próbáld, vagy csináld, ahogy Yoda Mester mondja a Csillagok háborújában. Együtt nem megy a kettő. Aki azt mondja, hogy megpróbálja, az eleve megadja magának a felmentést, hogy ha nem sikerül. Egyszerűen csak mondd azt, hogy „megcsinálom”.

3. MEG KELL...

Ha valamit meg kell csinálni, az nem feltétlenül a saját akaratunkból történik, ezért áldozati szerepet sugall: „Nem vagyok ura életemnek!” Ha így is, úgy is meg kell csinálni, akkor jobban jössz ki, ha kijelentő módban fogalmazol, „kell nélkül”, pl. „bent maradok túlórázni”. Kis különbségnek tűnhet, de óriási mentális hatása avan az attitűdre.

4. HOGY LEHETEK ILYEN...

Ha nem figyelünk, kicsúszhat a szánkon olyan mondat, amivel aláássuk az önértékelésünket, pl. „nem is értem, hogy lehettem ilyen idióta”, „szerencsétlenkedek/bénázok itt össze-vissza” vagy „”de hülye vagyok már”. Minden hasonló mondat üzenet a tudatalattinak, hogy nem vagyunk értékesek, és az önbecsülésünk a béka alá süllyed.

5. BÁRCSAK..

A Hufnágel Pisti szindróma. Példák: „bárcsak fiatalabb lennék”, „bárcsak több időm lenne”, „bárcsak havi 1 milliót keresnék”, stb. Az ilyen megfogalmazás megbánást közvetít a tudatalattinak: „Nem vagyok elég jó!”, és biztos út az önbizalomhiányhoz.

6. ESETLEG (TALÁN)...

Minden, ami feltételes módban hangzik el, határozatlan és bizonytalan lelkiállapotba programozza az elmét, tehát kerülendő. Helyette használj sima kijelentő módot.

7. NEM TUDOK...

Mint a „nem tudok eladni”, a „nem tudok/képtelen vagyok leszokni a dohányzásról” vagy a „semmi értelme, úgysem tudom megcsinálni”. Ennek egy variánsa a NEKEM SOHA... (semmi nem sikerül, nem jön össze, soha nincs semmire időm, stb.). Miért rossz ez? Azért, mert - ahogy Henry Ford mondta -, ha azt gondolod, hogy képes vagy rá, vagy azt, hogy nem, mindkét esetben igazad lesz.
A fenti kifejezések negatív programként működnek, és lerombolják önbecsülésünket, éppúgy, ahogy azt a gyerekkorunkban a szüleinktől kapott destruktív kritika tette. Kapd rajta magadat, amikor a belső beszéded negatív. Állj le, és helyettesítsd pozitívval. A hatás nem fog elmaradni.

Bakancslista

„Semmi nem ad nagyobb erőt a kezedbe, mint ha
energiáidat néhány jól kiválasztott célterületre fókuszálod.”
Nido Qubein”

A Morgan Freeman és Jack Nicholson főszereplésével készült film, A bakancslista gyönyörű tanmese a célokról. Carter, az autószerelő és Edward, a különc milliomos közös kórterembe kerül; a vizsgálatok tüdőrákot állapítanak meg mindkettőjüknél.
Carternek nagy tervei voltak az élettel, a sors azonban mindig közbeszólt. 
Edwardot csakis a pénzcsinálás érdekelte, sohasem bajlódott a tervezéssel. 
Teljesen eltérő életútjuk dacára, most együtt néznek szembe a halállal.
Elhatározzák, hogy írnak egy bakancslistát. A „bakancslista” azon dolgok sora, amiket az ember meg akar tenni és tapasztalni az életben, mielőtt feldobná a bakancsot. 
A halál közeledtével égető vágy ébred bennük, hogy hátralévő idejükben azt tegyék, amit mindig is szerettek volna.
Súlyosbodó betegségük ellenére mindent megcsinálnak, ami a listán szerepel. 
Életükben először ejtőernyős ugrást hajtanak végre, elmennek a piramisokhoz, elrepülnek az északi sark felett, megcsodálják a Tadzs Mahalt, motoroznak a Kínai Nagy Falon. Edward kibékül felnőtt lányával, Carter újra megtalálja a boldogságot felesége mellett. 
Amikor végül győzedelmeskedik a gyilkos kór, a bakancslista is elfogy.

---

Hajlamosak vagyunk sokszor azt gondolni, hogy az életünk örökké tart, pedig tudjuk, hogy nincs így. 
Ne halogasd, írd meg a saját bakancslistádat, amíg még nem késő!

Ahhoz, hogy a mélyen eltemetett álmok is előjöjjenek, írjál folyamatosan és ne állj meg, amíg le nem írtad 100 álmodat!  Miért pont százat? Azért, mert különben megállnál háromnál. 
Autó, ház, pénz. Vagy: pénz, pénz, pénz.

Kérdezheted: miért kell leírni?

Több oka is van. Először is, írásban fókuszáltabban tudunk gondolkodni. Másodszor: biztos, hogy nem felejtünk ki semmit. Harmadszor: a tudatalatti jobban megjegyzi, ha papíron van és látjuk. A célkövető mechanizmus így hatékonyabban tud működni.

Valószínűleg többször kell majd nekifutni a 100 célnak, mert 20-30 dolog könnyedén eszünkbe jut, 50-60 is viszonylag egyszerű, de a százhoz kénytelen leszel komolyan átgondolni az életedet és a prioritásaidat. Lesz, amit másnap kihúzol és lesz, ami még eszedbe jut és hozzáírod a listához. Kényszerítsd magadat eljutni százig, mert ez az erőfeszítés hozza elő mélyen fekvő, rég elrejtett álmaidat!

Hagyd szárnyalni a fantáziádat! Mit szeretnél az élettől? Írjál le mindent, ami az eszedbe jut! Ne gondolj arra, hogy reális-e, vagy elérhető-e, egyszerűen csak írd le őket!

Legyél egy kis időre olyan, mint egy kisgyerek: ha megkérdezel egy ötévest, hogy mit szeretne, vég nélkül fogja sorolni. Felnőttként tanulunk meg korlátokat emelni saját magunk elé. Bontsd le most ezeket a korlátokat és írj le MINDENT, amit fontosnak gondolsz!